Hírek

Magyarországon, hasonlóan Európa többi országához, a kábítószerek terjedése az egyéneket és a közösséget veszélyeztető valósággá vált. Amit nem tehetünk, hogy tagadjuk, hárítjuk, vagy a másik oldalon szenzációkeltő módon túlnagyítjuk és előítéletekkel kezeljük a problémát. Kötelességünk viszont szembenézni vele, és megtenni a szükséges lépéseket.

A drogok elleni fellépés a ma teendője a jövő érdekében. Közösen kell keresnünk a megoldásokat, hiszen komolyan kell vennünk azt a fenyegetést, amit a drogok kipróbálása, használata a fiatalok számára jelent. A kábítószerek nem csupán az egyének életében okozhatnak törést, hanem a családok, a hozzátartozók, a közösségek életét is megmérgezhetik. Ugyanakkor a kábítószerprobléma kezelése óriási lehetőség is, hiszen a társadalmat fiatalok jövőjéért felelős egyéneket, szakmai csoportokat, civil szervezeteket, egyházi közösségeket és minden elkötelezettet egységbe hívja egy egészségesebb és magabiztosabb Magyarország kialakítása érdekében.

Magyarország első Drogstratégiáját (a továbbiakban: Nemzeti Stratégia – NS) az Országgyűlés 96/2000. (XII. 11. OGY) határozatával fogadta el, mely kilenc éves időtartamra fogalmazott meg célokat és feladatokat. Az NS-ben megfogalmazott célok végrehajtásában – a dokumentum alkotóinak szándéka szerint – jelentős szerep hárult a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokra (a továbbiakban: KEF). 2009-ben - a tapasztalatok végső értékelése után - december 15-én egy NS-t fogadott el a magyar parlament 106/2009. (XII.21.) OGY határozatával. A 2010-ben megalakuló új kormány szakértői munkacsoportot kért fel egy új NS elkészítésére. Hatályát vesztette a kábítószer probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009. (XII.21.) OGY határozat. Az Országgyűlés elfogadta a 80/2013. (X.16.) OGY határozat mellékletét képező Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020, „Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer bűnözésellen” című szakpolitikai stratégiát. A Nemzeti Drogellenes Stratégia a 2000-ben és 2009-ben készült középtávú célkitűzésekhez hasonlóan - a hazai és nemzetközi gyakorlat tapasztalatait alapul véve - illeszkedik az Európai Unió 2013-2020-ravonatkozó új drogstratégiájához. A következő dokumentum a helyi viszonyokra vonatkozó megújító munkát összegzi; a városban működő, a KEF-ben helyet foglaló szakemberek és szervezetek képviselőinek együttes, közös gondolkodását, szakmai elveit és a jövőre vonatkozó elképzeléseit tükrözi.

A Drogprevenciós Stratégia három fő irányelve:

1. tényekre alapozott tervezés: a meglévő stratégiában megfogalmazott feladatok

teljesülésének, és a legutóbbi Stratégia óta készült helyzetfelmérés tapasztalatainak, eredményeinek figyelembe vétele,

alapelv: az NS irányelveivel összhangban megalkotott irányvonalak,
szakmai konszenzus: a Stratégia a KEF-ben együttműködő szervezetek képviselőinek és a

szakemberek konszenzusán alapul.

A Stratégia elvi keretei, alapelvei

A Stratégia alapelvei összhangban állnak a Nemzeti Drogellenes Stratégiában megfogalmazott alapelvekkel.

Az egészség, a tiszta tudat és józanság, mint alapvető érték

A személyes és közösségi boldogulás szerhasználat nélküli életmodellje áll a Stratégia középpontjában. A Stratégia elsősorban olyan prevenciós programok indítását és fenntartását ösztönzi, amelyek előterében a személyes és közösségi fejlődés, a megerősítés, az ismeretek és képességek elsajátításának lehetőségei állnak. Emellett a droghasználattal kapcsolatos egyéni és társadalmi kockázatok és károk kezelése továbbra is fontos feladat.

Egészség-promóció

A kábítószereket nem használók megerősítésétől, az egészségkultúra fejlődésétől, a tisztatudatot és a józanságot képviselő életmodellek elterjedésétől várható az, hogy kifejlődi kegy olyan társas környezet, amelyben eleve mérsékeltebb a függőségi és a lelki egészséget, életvezetést érintő problémák kialakulása. Az egészségesebb és együttműködőbb társas közeg a szerhasználókat is támogatja a nehézségekkel való megküzdésben, az elérhető segítő szolgálatok igénybevételében.

Felépülés-központú szemléletmód

A kezelés-ellátás területén a felépülés-központú szemléletmód minél hatékonyabb érvényesítése a legfontosabb feladat. A különböző gyógyító, valamint támogató beavatkozások rendszerének és folyamatának célja, hogy a lehető legteljesebben helyreállítsa az érintettek egészségi állapotát és közösségi integrációját.

Közösségi irányultság, együttműködés

A kábítószer-használat kihat a közösségre, a közösségi térre. A probléma kiküszöbölése, kedvező irányú befolyásolása szempontjából döntő fontosságú a közösség viszonyulása, válaszkészsége és válaszképessége. A különböző társadalmi problémák azokban a közegekben befolyásolhatók hatékonyan, ahol azok keletkeznek. A kábítószer-problémák ezért elsősorban a helyi szintű kezdeményezések ösztönzését igényli annak érdekében, hogy kialakuljon az a közösségi–civil–szakmai hálózat, amely lehetővé teszi a különböző fejlesztő, megelőző és kezelő programokhoz való egyenlő hozzáférést.

A KEF mint szakmai testület a kábítószer-probléma kedvező irányú befolyásolására alakult, helyzetfeltáró, programalkotó, javaslattevő funkciókkal rendelkezik. A KEF a helyi kezdeményezések támogatója, a közösségi–civil–szakmai hálózat építője, fenntartója és koordinálója.

1. HELYZETELEMZÉS

1.1. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Gyöngyösön és térségében elmondható, hogy a drogfogyasztás fokozott elterjedtséget mutat, különösen az új pszichoaktív szerek (szintetikus kannabinoidok és katinonok) körébe tartozó különböző anyagok fogyasztása és kereskedelme meghatározó. A tendenciák alapján a szerekkel kísérletező fiatalok életkora egyre alacsonyabb, emellett számos szerhasználó fiatal családjában megtalálható valamilyen szenvedélyprobléma. Különösen veszélyeztetettek az alacsony társadalmi réteghez tartozó és különösen a Gyöngyös város szegregátumaiban (Duranda, Harmadosztály néven ismert településrészeken) élő fiatalok.

Azok a gyerekek, akiknek a családjában szenvedélybeteg él, fokozottan veszélyeztetettek a szerhasználat szempontjából. A droghasználat a serdülő és a fiatal felnőtt korban hat ki leginkább a személyiségfejlődésre, mivel a felnőtté válás megélése és az ezzel kapcsolatos feladatok egyfajta krízist jelentenek a fiatalok és a családjaik életében. A droghasználat azonban látszólagos megoldásokat nyújt, melynek árnyékában nem tudnak kialakulni a konstruktív problémamegoldási módok, a felnőtt identitás megerősödése, illetve a felnőtté válás feladatainak megoldása sem. A szerfüggőség nemcsak egészségi károsodást okoz a fiatal életében, hanem egyértelműen rontja a kapcsolatát szűkebb-tágabb környezetével, számos konfliktus során a kapcsolatok sokszor meg is szakadnak.

Gyöngyösön korábban két vizsgálat is készült. 2010-ben az ifjúsági stratégiát készítette elő egy átfogó kutatás. A gyöngyösi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 2017. tavaszán kérdőíves vizsgálatot végzett az általános és középiskolákban tanuló 7-12. évfolyamos diákok, valamint az ezzel a korosztállyal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek körében. Az adatgyűjtés célja főként a fiatalok káros szenvedélyekhez fűződő attitűdjének felmérése, és a városban fellelhető kábítószer fogyasztási tendenciák kimutatása volt, másrészt ezen korosztály, értékrendjéről, kapcsolatrendszeréről is információkat gyűjtöttek. A kábítószerügyi helyzet pontos feltárásához a kutatás része volt a korosztállyal kapcsolatba kerülő szakemberek problémaérzékenységének megismerése, tapasztalatainak begyűjtése, szükségleteik, igényeik feltárása. Ezután a KEF kezdeményezésére két fókuszcsoportos beszélgetésre került sor, melynek résztvevői a pályázat potenciális célcsoportjával is kapcsolatba kerülő szakemberek voltak. A csoportos interjúk témája elsősorban az átfogó prevencós program lehetséges irányai, céljai voltak. A kutatásról szóló részletes összefoglalót a KEF által készített, Gyöngyös Város Önkormányzatának Drogprevenciós Stratégiája 2017-2022 c. dokumentum tartalmazza.

2021-ben az EFOP-1.8.7-16-2017-00011 „Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegség megelőzése érdekében – Drogprevenciós projekt Gyöngyösön és vonzáskörzetében” pályázati program részeként zajlott egy vizsgálat. A hatékony drogprevenció folytatásának érdekében a vizsgálat célja kiindulási képet mutatni az elsődleges célcsoport körében meglévő, szenvedélyszerekkel kapcsolatos ismeretek, a fogyasztással, függőséggel kapcsolatos attitűdök tekintetében, illetve ezek megismerése mind a fiatalok, mind a körülöttük lévő szakemberek körében. Emellett a vizsgálat igyekezett feltérképezni a fiatalok természetes támogató rendszerét, értékrendjét, valamint a szakemberek közötti meglévő és lehetséges együttműködéseket.

1.1.1. Diákokkal készült felmérés

Az előkérdőíveket a programban résztvevő diákokkal és egy gyöngyösi középiskola 9. évfolyamos osztályával vették fel. A kérdőíveket az iskolában, szülői engedéllyel, egy a programban dolgozó munkatárs felügyelete alatt és annak segítségével a diákok önállóan töltötték ki. Ők alkotják a kontroll csoportot. A programban résztvevők pedig a kortárs segítő képzés, nyári tábor és sorstárs csoportok résztvevői, akik bekapcsolódtak a programba. Az adatfelvétel folyamatosan, de leginkább augusztus-szeptember hónapban történt, míg a táborban résztvevőkkel a tábor ideje alatt, az első napon.

Alapadatok

Összesen 186 kérdőív készült. A válaszolók kétharmada lány (62,6%), egyharmada fiú (37,4%) volt. Életkoruk szerint kétharmaduk (62,4%) 10-15 éves, egyharmaduk (35,8%) 16-22 éves, 3 fő ennél idősebb volt. A válaszadók körében felülreprezentált volt a szakközépiskola, szakgimnázium tanulóinak aránya, közel felük (48,0%) járt ilyen típusú intézménybe. Ezután egyenlő arányban, közel negyedük-negyedük járt még általános iskolába (22,8%) és szakiskolába (23,4%). Pár százalékban határozható meg a gimnáziumba járók (1,8%, N=3), és a dolgozók (1,2%, N=2), valamint a nem tanuló, nem dolgozók (2,9%, N=5) aránya.

Emellett kétharmaduk 9. osztályos, a többi osztály 3-12-ig különbözőképpen oszlik el, de a 7,8 és 11 osztályokban lehet számos 6,7%-okat megjelölni, ami 11 főt jelent.

Személyiségjegyek

A szerhasználat veszélyeztető tényezői közé tartozó értékeket, személyiségjegyeket vizsgáltuk, néhány érdekesebb adat:

’Ha valamit meg akarok szerezni magamnak, akkor azt többnyire azonnal akarom’ kérdés esetében a fiatalok 41,2 százaléka igaznak, további 35,8%-a inkább igaznak érzi az állítást magára vonatkoztatva.

A válaszolók szeretik a spontán dolgokat, mert 76,1%-uk sokszor érzi úgy, hogy kedve támad valami újat kipróbálni, valami őrültséget csinálni. A szabályokkal kapcsolatos viszonyulásukat tekintve, ha valamilyen dolog felkelti a kíváncsiságukat, nehezebb a szabályok, tilalmak figyelembevétele. Több mint a felük (59,5%) válaszolta azt, hogy igaz vagy inkább igaz rá, hogy ilyen esetekben nem érdeklik a tilalmak.

Szabadidő eltöltési szokások

A szabadidős szokásokhoz hozzátartozik a számítógép használat és televíziózás kérdése. Ráadásul ezen eszközök használata szintén lehet addiktív, mely egyes vizsgálatok szerint még inkább érinti a fiatalabb korosztályt. Az eredmények alapján jól érzékelhető az a probléma, hogy egy átlagos gyerek gyakorlatilag a fizikai igényének kielégítésén túl, sem hétköznap (4,53+3,44=7,97) sem hétvégén (5,72+4,6=10,32) semmi mást nem csinál, csak számítógépezik és tévézik.

Átlagok a tévénézésre és számítógépezésre vonatkozóan

		3.a. játék számítógépen hétköznap (0-24 óra)	3.b. játék számítógépen hétvégén (0-24 óra)	4.a. tévézés hétköznap (0-24 óra)	4.b. tévézés hétvégén (0-24 óra)
N	Valid	178	177	180	176
N	Missing	8	9	6	10
Mean		4,53	5,72	3,44	4,60

Kapcsolati háló

A kapcsolati háló köztudottan az addikciók protektív tényezőjének számítanak, ugyanakkor prediktív hatásuk is lehet. Mindenesetre a természetes támogató rendszer hozzásegít ahhoz, hogy az egyén könnyebben birkózzon meg a felmerülő problémáival, frusztrációival.

A válaszolók leginkább és legkönnyebben (46,3+37,3%) barátaikkal és osztálytársaikkal (32,6+42,4%) tudják megbeszélni problémáikat. Ebben a két csoportban valószínűleg van átfedés, tehát az osztályból kerülhetnek ki a barátok is.

A családból leginkább az édesanya az, akivel a fiatalok az őket foglalkoztató kérdéseket meg tudják beszélni. Az apával való kapcsolat lazábbnak mondható, szerepe sokkal kevésbé bizalmi. Az intézményes kapcsolat tekintetében a diákok életében a tanárok azok, akik leginkább jelen vannak, a válaszolók fele (15,9% + 36,5%) tud is velük beszélni probléma esetén.

Pszichológust, szociális munkást a fiatalok fele nem is ismer, de akinek van kapcsolata professzionális segítőkkel azok közül viszont közel kétharmaduk (63,1% - 60,6%) ítéli úgy, hogy ezek a kapcsolatok alkalmasak problémáik megbeszélésére, míg több mint harmaduk (36,7% - 39%) elégedetlen vele.

Milyen könnyen tudod megbeszélni a téged nagyon foglalkoztató vagy zavaró dolgokat a következő személyekkel?

	nincs ilyen kapcsolata	nagyon könnyen	könnyen	nehezen	nagyon nehezen
Anya	2,3	42,4	35,0	15,3	5,1
Apa	12,1	25,9	35,6	16	10
Barát	2,8	46,3	37,3	12,4	1,1
Osztálytárs	4,1	32,6	42,4	15,1	5,8
Tanár	5,9	15,9	36,5	34,7	7,1
Pszichológus	53,7	13,4	15,9	13,4	3,7
Szociális munkás	48,5	14,1	17,2	13,5	6,7
Pap, lelkész	53,3	16,2	12,6	10,2	7,8
Más felnőtt rokon	9,7	25,7	35,4	20,0	9,1
Más felnőtt	26,0	17,9	26,6	22,0	7,5

Szerhasználattal kapcsolatos kérdések

Ismeretek, attitűdök

Összességében az összes kérdésre, ami a szerhasználat hatásaival, következményeivel, a háttérben meghúzódó okokkal összefüggésben tettünk fel a válaszolók negyede, de néhány, a közbeszédben kevésbé megjelenő téma esetében akár a fele is úgy nyilatkozott, hogy nem tudja eldönteni a választ, tehát bizonytalan, nincs kialakult véleménye a kérdéssel kapcsolatban. Különösen igaz volt ez az új pszichoaktív szerek - designer drogok: szintetikus kannabinoidok (herbál/biofű) és szintetikus katinonok (kristály) vonatkozásában.

Egyenlően oszlanak meg a válaszok azok között, akik úgy gondolják, hogy a drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. Ehhez kapcsolódik a válaszolók egynegyede, aki szerint nem is érdemes erőfeszítéseket tenni a szerhasználók megsegítésére főleg azért, mert önhibájukból kerültek ebbe a helyzetbe.

Saját szerhasználat gyakorisága

	soha nem próbáltam	életemben fogyasztottam már	az elmúlt évben fogyasztottam	az elmúlt hónapban fogyasztottam 1-2 alkalommal	az elmúlt hónapban hetente egyszer	hetente 2-3 alkalommal	minden nap használom	Nem válaszolt
kávé	15,1	26,3	7,0	4,8	7,0	12,4	20,4	7,0
cigaretta	35,5	17,7	7,0	3,8	1,1	4,8	21,5	8,6
energiaital	10,8	19,9	5,9	4,3	6,5	18,8	23,7	10,2
alkohol	25,3	22,0	12,4	16,7	8,1	3,2	1,1	11,3
alkohol + gyógyszer	72,6	9,1	2,7	1,6	1,1	0,5	1,1	11,3
gyógyszer	55,9	12,9	4,9	7,0	1,6	3,8	2,2	11,8
gyorsítók (speed, spuri)	84,4	2,2	1	na	na	0,5	1,1	10,8
Ecstasy (MDMA, diszkó tabletta)	83,9	3,8	na	0,5	na	0,5	1,6	9,7
Hallucinogén (LSD, gomba)	86,6	2,2	na	na	na	0,5	1,1	9,7
Herbál (biofű, műfű)	82,3	5,4	0,5	0,5	na	0,5	1,1	9,7
Marihuána	81,7	4,3	1,1	1,6	na	0,5	1,1	9,7
Ragasztó, oldószer (szipu)	84,9	2,7	0,5	0,5	na	na	1,1	9,7
Kokain	85,5	3,8	na	na	na	na	1,1	9,7
Heroin	86,6	2,2	0,5	na	na	na	1,1	9,7
Kristály	84,9	3,8	na	0,5	na	na	1,1	9,7

A saját szerhasználattal kapcsolatban a következő táblázat ad részletes eligazodást.

Egyértelműen kettéválik a legális és illegális szerek használata az elterjedtség szempontjából. A legális szerek esetében a kávé és energiaital vonatkozásában alig van olyan gyerek, aki nem próbálta ezeket a szereket (10-15%), a cigarettánál egyharmados az arányt, de mindhárom szernél a válaszadók ötöde akár mindennap is használja ezeket. Tehát kávé, cigaretta és energiaital vonatkozásában a kipróbálás és a rendszeres használat a magas.

Az alkohol és gyógyszer tekintetében a kipróbálás magas (alkohol: 75%, gyógyszer: 45%), de a rendszeres használat inkább az illegitim szerekhez hasonlít, alacsonyabb szintű.

Az illegitim szereknél a kipróbálás is nagyon alacsony 10-15 %, de ha a soha és a nem válaszolt kategóriát összevonjuk, akkor ez az arány 5-8% lesz.

A környezet szerhasználata

A szerhasználatot befolyásoló tényezők között nagy szerepet játszik a környezet attitűdje és szerhasználati szokásai is. A szűkebb és tágabb családtagok mellett rákérdeztünk a közvetlen kortárscsoport, az osztálytársak, valamint a barátok szerhasználati szokásaira is. A legális és illegális szerek életprevalenciája elválik egymástól.

A megkérdezettek szülei körében a kávé és cigaretta használata igen elterjedt, és meglepő módon az anyák körében inkább. Az alkohol tekintetében alacsonyabb mutatókat kaptunk, az alkohol gyógyszer együttes fogyasztására vonatkozó kérdésnél a megkérdezettek kétharmada, valamint a gyógyszer használat tekintetében a megkérdezettek fele nem adott érvényes választ.

Összességében az látszik, hogy a családban az anya a legkevésbé érintett illegitim szerhasználat tekintetében. Az apa és a testvér kábítószer-használata sok esetben együtt mozog, itt valószínűsíthetően idősebb testvérről van szó és itt fordulhat elő többgenerációs szerhasználat. Fontos hangsúlyozni, hogy nagyon alacsony esetszámokról beszélhetünk. A rokonok rendre magasabb arányokat mutatnak a szűk családtagoknál. Itt a kristály (6,5%), a marihuána (5,9%) és a herbál (5,4%), az ecstasy (5,4%) vezetnek.

A kortársak körében előforduló illegitim szerhasználatra az jellemző, hogy az érvényes választ adók inkább a barátaik körében ismernek olyanokat, akik egy-egy adott kábítószert használtak már életükben, az osztálytársaikról ezeket az információkat kevésbé tudják. A válaszadók barátai a leggyakrabban a stimulánsokat (6,5%), a marihuánát (5,9%,) az ecstasyt és a herbált (mindkettőnél 5,4%) használtak már életükben legalább egyszer.

1.1.2. Szakértők tudása, attitűdje, az együttműködés gyakorlata

A program megkezdése előtt 21 szakember töltötte ki a kérdőívet, melyben az addiktológiai ismereteikre, a szerhasználattal és használókkal kapcsolatos attitűdjükre, valamint a gyakorlatban szokásos protokolljaikra, együttműködési lehetőségeikre kérdeztünk rá.

A válaszadó szakemberek összességében úgy érzik, hogy klienseiknek alapvetően elegendő mértékben tudnak segíteni a különböző témákban. A válaszokból az is kiderül, hogy a szakemberek úgy érzik, kevesebbet tudnak segíteni a kiegyensúlyozott boldog élet kialakításában, a szenvedélyproblémákban (milyen a drogok hatása), illetve a jogszabályban meghatározott büntethető tettekben és következményeikben.

A különböző intézmények és szakterületek közötti együttműködésekről az mondható el, hogy a szakemberek által képviselt intézményeknek vannak kapcsolatai, de ez területenként változik. Az oktatási, szociális intézményekkel jobb, míg az egészségügyi intézmények és egyes egészségügyi szakemberek esetében egységesen hiányosnak vagy nem megfelelőnek ítélik az együttműködést és a kapcsolatot.

A szerek hatásával kapcsolatos tudásban fellelhető néhány alapvető tárgyi tévedés, az egyes szereket nem tudják differenciálni, jellemzőikben bizonytalanok. Különösen igaz ez az új pszichoaktív szerek csoportjába tartozó szintetikus kannabinoidok és katinonok esetében. A függőség és annak típusai körül nem egyértelmű, mit jelent a fizikai, lelki függőség, és melyik szer alakíthat ki ilyet. Hasonlóan bizonytalanok a hazai piacvezető drog tekintetében, de azt pontosan tudják már, hogy az új pszichoaktív szerek nem legálisak. A függőség hátterében megjelenő okok tekintetében is van némi zavar. A családi és egyéb minta jelentőségének elbagatellizálása jellemző, ugyanakkor a kortársaknak a valóságosnál jóval nagyobb hatást tulajdonítanak. A többség egyértelműen téved a szülői nevelési stílus megítélésében, hasonlóan tévedés, hogy a prevenciónál kizárólag az információátadás, tájékoztatás feladatokat látják a hatékonyság meghatározó tényezőjének.

Összességében a szakemberek a nem biztonságos szex alkalmazásával vagy az egészségtelen táplálkozással inkább tisztában vannak, mint akár a legális vagy illegális tudatmódosító szerek veszélyeivel. Ennek megítélése tehát sok esetben az információhiánnyal és a társadalmi elfogadottsággal van összefüggésben.

Ehhez a kérdéskörhöz szorosan kapcsolódik az, hogy a szakemberek hogyan látják, ki az, aki a legtöbbet tudja tenni azért, hogy a fiatalok egészséges, harmonikus életet éljenek majd felnőtt korukban. A szakemberek véleménye szerint ez egyértelműen a családban dől el és a szülők felelősségét tartják a legfontosabbnak.

Önnek mi a véleménye? Kik, milyen intézmények tudnának a legtöbbet tenni azért, hogy a diákok egészséges, harmonikus életet éljenek felnőtt korukban? Állítsa fontossági sorrendbe a szereplőket!

	Az említés átlagos sorrendje
Szülők	1,14
Pedagógusok	2,9
Orvosok	5,47
Egészségnevelők, mentálhigiénikusok	4,14
Az állam, önkormányzat	5,9
Kortársak	3,5
Rendőrség	7,2
Szociális munkások	5,85

Összefoglalás

A megkérdezett fiatalok esetében jelentős problémát jelent a képernyő előtt töltött idő. Többségük tévénézéssel és online játékokkal, chateléssel tölti szabadideje legnagyobb részét. Különösen igaz ez a hétvégékre. A kapcsolati hálót tekintve a megkérdezettek leginkább a kortársaikra tudják megbeszélni az őket foglalkoztató kérdéseket, a családban leginkább az anyára tudnak támaszkodni, az intézményes segítségnyújtást azonban sokuk nem használja, illetve kevésbé elégedett vele.

A szerhasználattal kapcsolatos ismeretek tekintetében sok volt a bizonytalankodó válaszadó, akinek nincsenek információik az egyes szerekkel (pl. új pszichoaktív szerek), az addikciós problémák természetével kapcsolatban (pl. milyen okok húzódnak a szerfüggőség hátterében).

A szerhasználattal kapcsolatban a válaszmegtagadások aránya úgy növekszik, ahogy társadalmilag inkább megítélt cselekvéseket határoztunk meg, így a legmagasabb arányok a marihuána kipróbálása, rendszeres szívása, valamint a berúgás kérdéseivel kapcsolatban voltak, ami a szenvedélyproblémák rejtőzködő természetét jelzi. A fiatalok szerhasználattal kapcsolatos attitűdjeiben a társadalomban megfigyelhető általános megítélések köszönnek vissza. A válaszadók körülbelül egynegyede volt egyértelműen elfogadó a legitim szerek és marihuána használatával kapcsolatban is.

A saját szerhasználattal kapcsolatban az látszik, hogy a fiatalok a legitim szereket ismerik, többségük próbálta is már ezeket, a rendszeres használat azonban kb negyedükre jellemző. A mindennapos használat tekintetében a kávé, cigaretta és energiaital fogyasztás a válaszolók egyötödénél van jelen. Az alkoholra az alkalmi használat, a gyógyszerekre pedig a szórványos érintettség a jellemző. Az illegitim szereket az érdemi választ adó fiatalok 85% körüli aránya még csak ki sem próbálta, a további 2-5% életében használta már, az ennél gyakoribb használatot csak egy-két esetben jelölték meg. A legmagasabb az életprevalencia a herbál esetében volt, ez 5,8%, ami 10 fiatalt jelent. Az adatokból egyértelműen kirajzolódik a fiatalok olyan köre, akik kiemelten veszélyeztetettek a szerhasználat szempontjából, saját szerhasználói élményük van, a környezetükben is gyakrabban használnak, illetve a különböző droghasználattal kapcsolatban is elfogadóbb az attitűdjük.

A szakemberek szerekkel és addikcióval kapcsolatos tudása bővítésre szorul, különösen az új pszichoaktív szerek, az egyéb más szerek fogyasztásának kockázatai, a függőség természete, a megfelelő nevelési magatartás tekintetében.

Attitűdjükben az rajzolódik ki, hogy sok esetben értik, mi minden húzódik meg a szenvedélybetegség hátterében, de bizonyos kérdések pontosításra szorulnak itt is. Alapvetően támogató attitűddel rendelkeznek, de néhány szempontot érdemes továbbiakban megvilágítani a számukra, például: jogi szabályozás, rendőrségi eljárások hatékonysága stb.

1.2. Az EFOP-1.8.7-16-2017-00011 „Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében” c. pályázat tapasztalatai

Gyöngyös Városi Önkormányzat 2017. decemberében nyújtotta be az EFOP-1.8.7-16 azonosító jelű, „Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegség megelőzése érdekében” című felhívásra drogprevenciós pályázatát. A KEF munkatársai önkéntes munkában végezték a projekt előkészítését, a városi szintű felmérést és a projekttervezést, pályázatírást. 2019. március 1. nappal indult el az EFOP-1.8.7-16-2017-00011 azonosítószámú, „Drogprevenciós projekt Gyöngyösön és vonzáskörzetében” című projekt, melynek a pandémia következtében módosított befejezése 2021. május 29. A projekt megvalósítói nagy részben a kezdeményező városi KEF tagjai, helyi szakemberek.

A projekt célja Gyöngyösön és vonzáskörzetében a szermentes életmód népszerűsítésével csökkenteni a különböző (de kiemelten: drog, alkohol és számítógépes) függőségek kialakulásának kockázatát, illetve rendszeres használat esetén szakmai segítség nyújtása, valamint támogató környezet kialakítása, erősítése.

A projekt elsődleges célcsoportját a város és vonzáskörzetében élő 13-25 éves fiatalok alkotják.

Az egyik célzott tevékenység a droghasználatban érintett fiatalok számára sorstárs csoport szervezése. A foglalkozásvezetők a csoportjaikba tartozó fiatalok körülményei, igényei alapján különböző módszerek alapján építik fel foglalkozásaikat. A sorstárs csoportban végzett tevékenységek a pozitív értékek erősítését, konfliktusmentes kommunikációt, a belső közösségépítést szolgálják a csoporton belül, valamint hozzájárulnak a résztvevő fiatalok énképének fejlődéséhez azzal, hogy közösség tagjaivá válnak, és létrehoznak, elérnek valamit, amire nemcsak ők, hanem környezetük is büszke lehet.

A projekt megvalósítóinak tapasztalata azt mutatja, hogy a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó élmények megjelenítése, az arról való kommunikáció sokkal könnyebb áttételes módon, pl. művészeti, sport alapú tevékenységek alkalmazásával. A művészeti csoportfoglalkozásokat professzionális, művészeti tevékenységekben jártas csoportvezetők végzik. A művészetterápiás foglalkozásnak nem direkt célja a prevenciós meggyőző munka, hanem a közös alkotótevékenységgel szándékoznak számukra pozitív élményeket nyújtani.

Az evezős sorstárs tábor célja volt, hogy olyan fiatalok számára tegyük lehetővé a kooperatív technikák megélését, akik hétköznapi környezetükben nem rendelkeznek ilyen tapasztalattal. A bevont fiatalok számára indirekt módon nyújtottunk drogprevenciót, azaz a szerhasználattal szemben alternatív élményt. A tábor során a fiataloknak - kiszakadva otthoni környezetükből, napi rutinjukból – együtt kellett működniük társaikkal és a kísérő felnőttekkel is. A vízi tábor alatti fokozatos terhelés ellenére nőtt a fiatalok motivációs szintje, sikerként élték meg a kitűzött célok elérését.

Sok fiatal nő fel olyan családban, ahol a szülők agresszióval oldják meg saját problémáikat, gyakran alkalmaznak testi fenyítést. Az ilyen családokban felnövő gyerekek számára az agresszivitás napi rutinná válik, kamaszkorukban pedig közülük sokan csatlakoznak agresszív fiatalokból álló bandához. Az agressziókezelő tréning célja olyan ismeretekkel és készségekkel felruházni a fiatalokat, amelyek segítségével a résztvevők magatartása a társas érintkezések során, konfliktusmegoldó képessége pozitív irányba változik.

A tizenévesek társadalmi szokásai komoly kihívást jelentenek a felnőtt társadalom számára. A hasonló korosztályba tartozó kortárs segítők könnyebben és hatékonyabban érik el nehézségekkel küzdő társaikat, mint egy korban idősebb személy. A kortárs képzés során kiképzett kortárs segítők eredményesebben tudnak beavatkozni a droghasználattal kapcsolatos folyamatokba. A képzés után a fiatalok részt vesznek a város drogprevenciós tevékenységben, illetve segítik a problémával küzdő társaik eljutását a megfelelő ellátóhelyre.

A kortárs segítő tábor tábor célja volt az önkéntesek összefogásához nélkülözhetetlen kommunikációs feladatok megismertetése, a társadalmi felelősségvállalás közvetítéséhez kapcsolódó készségek és képességek fejlesztése, a motiváció felismerése és fenntartása, a kezdeményező, az alkalmazkodó és a kommunikációs készség fejlődése, új élmények szerzése, új kapcsolatok kialakítása. Az egyéni feladatok, valamint a szülők és a folyamatos ellenőrzés nélküli táborozás segített abban, hogy önállóbbnak érezzék a jelenlévők magukat. A tábor egyik legfontosabb hozadéka a bizalom és a közösségi érzés megtapasztalása.

A kockázati célcsoporttal kapcsolatban álló segítők, szakemberek is a projekt célcsoportját képezik.

A módszertani felkészítéseken egészségügyi dolgozók, szociális segítők, pedagógusok ismerkedhetnek meg a máshol már működő jó gyakorlatokkal. Az előadók olyan újszerű perspektívát mutattak be, mely a bensővé tett kontrollra, a közösség megtartó erejére helyezi a hangsúlyt, valamint egészséges életmódot népszerűsítő kampányok, felépülés-centrikus addiktológiai programok ismertetésére került sor.

év folyamán helyi szakemberek általuk választott céllal tanulmányutakon vehettek részt (Debrecen, Tetétlen, Ráckeresztúr, Székesfehérvár).

A projekt keretében elindult a rendszeres addiktológiai tanácsadás és a telefonon elérhető krízisvonal is. Az addiktológiai konzultációnak nem csak pszichoaktív anyag nélküli életforma kialakítása a célja, hanem a különféle természetes élettevékenységek megélésének, családi konfliktusok rendezésének elősegítése és a visszaesések megelőzése.

A közösségi akciókkal olyan helyi kezdeményezéseket ösztönzünk, mely a tágabb közösségük számára is értéket jelenthet. Elsősorban a szülőcsoportok tagjait ösztönözzük önkéntes közösségi akciókra, ilyenek lehetne

Hírek

Térkép, kereső

Dokumentumok

Együttműködő szervezetek

EFOP-1.8.7-16

Drogszótár

Kapcsolat

Drogstratégia

1. HELYZETELEMZÉS

1.1. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

1.1.1. Diákokkal készült felmérés

1.1.2. Szakértők tudása, attitűdje, az együttműködés gyakorlata

1.2. Az EFOP-1.8.7-16-2017-00011 „Célzott prevenciós programok a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében” c. pályázat tapasztalatai